Gjána - Jóga - Pop
A FIGYELEM ÉS A GONDOLAT JÓGÁJA
 .....................
                                -a bölcs szemével látni

...amikor a hétköznapi ember a valótlant a valóságostól, a kitaláltat a megalkotott valóságtól válassza el.


A gjána szó jelentése a szellemi, lelki látással egyező, a tudás bölcsessége, amit az ókori görögök gnózisnak neveztek. Különleges felszabadító tudás és intuíció.

Önmegvalósítási útja az éber gondolat alkotáson keresztül vezet, mely a megkülönböztetés bölcsessége.
  • Éberen figyeld önmagad, cselekedj tudatosan, és szétbomlik az elme túlélő programja által teremtett éned. Örökölt és tanult személyiség formáid helyet adnak teremtői tudattal bíró, megismételhetetlen egyéniségednek.
  • Ha már tudod, hogy a világ energia áramlásából és az azt feltöltő információból épül fel, tudhatod, hogy elméd munkája, eredetiséged fajsújosan hat a világra, ami ennek megfelelően hat vissza rád. Elengedhetetlén annak megismerése, hogy valós, vagy vélt érzelmeink által miként hajlítjuk el a valóságot önmagunktól...
  • Hiszek abban, hogy bárki képes feladatait meglátni, és boldogan egyesülhet abban az örömben, ahogyan tudatos emberek képesek érzékelni és ellátni a feladataikat, túl az elvárások és félelmek fátylán.
Az önvaló, az igazság átélése egyenértékű a megtapasztalás  által tanultakhoz igazított cselekedettel.

A tapasztalat eredetének puszta meglátása nem hoz változást, ha azt a  tanítvány önigazolásra használja. Az illúzió belátása után el kell érni a változtatás energiaszintjét. A változtatáshoz nem készség, hanem energia szükséges, ami mindenkiben jelen van.  Ez ugyanaz a tartalék, amitől valaha, életének egy kritikus pontján elfordult. Hamis információt ültetett az kozmikus energiaáramlás útjába,  olyat, amit másoktól vett át. Attól a naptól az a hamis információ aktív, míg  az igaz információ nem jut kozmikus energiához. 

Alapvetés, a tanítvány első szintű beavatásához:

Felismeri, hogy életeseményei, betegségei saját gondolkodásmódjának a következményei. Gyakorlás közben  egyre tisztábban láthatja az összefüggéseket a gondolatai, érzelmei és cselekedetei között. Meditációkat elsajátítva képessé válik tudatosan alkalmazni a gondolkodást, képessé lesz az érzelmei ellenőrzésére, így újraszerveztheti energiáit a cselekedetihez, amiken keresztül képessé lesz változtatni életminőségén.

Alapvetés a tanítvány második szintű beavatásához:

Felismeri, hogy tudattalan törekvései láthatatlanok, de hatnak másokra, így visszahatnak életére.

Gyakorlás közben tudata képes lesz bevilágítani az ösztönszerűen működtetett programokba. Meditáció és éberség gyakolrlása során megláthatja az összefüggéseket a saját félelmei és a külvilágból befűződő manipuláció között. A külvilágból érkező manipulatív energiát felválthatja a kozmukus éltető energiával.

Alapvetés a titkos tanításokhoz:

A tanítvány megérti a titok szó intimitását, az egyéniség természetét.

Gyakorlás közben elsajátítható tudás az élő természet és az emberiség fejlődése szolgálatában. A forrással való együttműködés megtapasztalása. Az eredetből származó jog átélése. A szabad megnyilvánulás gyakorlata.


Egy tizenötödik századi szöveg (Szadánanda) a felszabadulás eléréséhez négy alapvető eszközt sorol fel:

  1. Különbségtétel az állandó és az átmeneti között, vagyis állandóan gyakoroljuk, hogy olyannak lássuk a világot, ami. Vannak dolgok, amik szemlélődés közben arra szolgálnak csupán, hogy árnyalják, vagy kiemeljék a lényeget, ám semmiféle jelentőséget nem hordoznak a valóságban. Csupán átmeneti érték. Gyakorlással el lehet választani attól, ami állandó, ami való.
  2. Lemondás a tettek gyümölcsének élvezetéről. A karma jóga azt kéri a tanulóktól, hogy a helyes cselekedetekbe fogjanak bele anélkül, hogy jutalmat várnának érte. A gjáni elfogadja, érzékeli, hogy motiválja őt a tetteinek eredménye, végül mégis elengedi azt, ami a kezdeti motivációt adta. Így éri el, hogy nem ragad bele az átmeneti sikerekbe. 
  3. Ellenállhatalan vágy a lelki felszabadulásra, vagyis lelki törekvésünk ápolása. Gjáni számára más élőlények jóléte a felfényesülés egyetlen értelme, hiszen a mahájána buddhizmusban ezért lobbantották lángra.
  4. A "hat jó tulajdonság" magjának tudatos birtoklása, s hajtásainak következetes gondozása. 
    • Az első ezek között képesség és Törekvés a nyugalomra, avagy annak gyakorlása, hogyan maradjunk nyugalomban a legnagyobb balsorsunkban is.
    • -A második az Érzék visszatartás, vagy ösztönösen az ingerlésre vágyó érzékeink fékentartása.
    • -A harmadik a "Megszüntetés", vagy tartózkodás azoktól a cselekedetektől, amelyek nem fontosak a test fenntartásához, vagy a megvilágosodás eléréséhez.
    • -A negyedik a Béketűrés, amin különösen azt a szenvedélymentes képességet értjük, hogy legyünk higgadtak a természet ellentéteinek játékában, mint pl. a dicséretben, vagy kritikában, hidegben, vagy melegben, magányban, vagy tömegben, örömben, vagy fájdalomban stb...
    • Ötödik jó tulajdonság a Szellemi összefogottság, összpontosítás képessége. Céltudatosság tudománya minden helyzetben, de különösen a hivatalos oktatás időszakában.
    • A hatodik a Bizaloma szent és ősi valóság, mélyről sugalmazott őszinte elfogadása.

    Aki önmagában a hat jó tulajdonság magjait fölfedezte, majd ahhoz hűen kezdi igazítani életét, nem tesz mást, csupán szent tanításnak veszi azt, ami vele történik, ez a hallgatás és befogadás művészete. A jelentésük átgondolása transzformáció erejű, mely teremtői tudatot engedélyező magatartás. 



    Ez a minden életeseményért való felelősség elvállalását jelenti.



      Szeretettel: KA